2021.05.28.
A Duna-menti borászatok együttműködésének fejlesztése a szlovák-magyar határmenti régióban (Dunavin) kisprojekt keretében Turay Istvánnal, a Turay Családi Pincészet tulajdonosával és a Neszmélyi Borút Egyesület elnökével beszélgettünk arról, hogy hogyan látja a Borvidék és a Duna menti régió együttműködésének lehetőségeit.
Van-e a Neszmélyi borvidéknek bormarketing stratégiája?
Jelenleg dolgozunk rajta, egy pályázat keretében új holnap valósul meg, illetve okostelefonos alkalmazást fejlesztünk, amely segíti majd a tájékozódást a borvidéken. A turisztikai szektor számára kiadványokat készítünk, amelyek az ide érkezők tájékozódását segítik majd, készül könyv, szóróanyagok és térképek.
Miben látja a borvidék erősségeit, lehetőségeit, gyengeségeit és veszélyeit?
Erőssége a gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, Budapest, Bécs és Pozsony közötti frekventált útvonalon helyezkedik el. A kiváló minőségű boraink széles választéka, a gyümölcsös reduktív boroktól a prémium kategóriásig, a hordós tételekig széles palettát tudunk biztosítani a látogatóknak. Gyengesége a kis méretéből fakad, mindössze három nagy borászat működik itt, a Hilltop Neszmély, a Szöllősi Pincészet és a Kősziklás Borászat. Található egy-két közepes méretű borászat, a többiek pedig nagyon kicsik. A kisebbek a gasztronómiában érdekeltek, nem a szuper- és hipermarketek kiszolgálásában. Ezért sajátságos értékesítési és marketingstratégiájuk van. Elsősorban a helyi értékesítés és a turizmus jelenti a bevételi forrásukat. A probléma az, hogy kevés szálláshely található a borvidéken, és azok nagy része is Tatán összpontosul. Az összefogás kiváló, amely nagyrészt a Neszmélyi Borút Egyesületnek köszönhető. A borászok érdekeit képviselve együtt veszünk részt fesztiválokon, együtt szervezünk különböző rendezvényeket. Erősségünk az is, hogy a közösség nagyon összetartó.
Mit és hogyan kellene fejleszteni? Mikorra tervezik ezeket a fejlesztéseket?
Szokták mondani, hogy a marketingre mindig lehetne még több forrást találni. A kerékpárutat folyamatosan fejlesztik, a vidéki szálláshelyekben lehetne fejlődni, ebben Tata nagyon erős, mindig tele vannak a szálláshelyei. Igaz, amikor elindul a turizmus, akkor a környék szálláshelyei is megtelnek. Mi is most fejlesztünk a borászatunkban egy hatszemélyes szállást, amelyet a hegyen alakítunk ki. A faluban is szükség lenne szálláslehetőségekre, ha egy busznyi embert el tudnánk helyezni, az már jó lenne, Neszmélyen erre már van lehetőség. A pandémia alatt ennek kiemelt fontossága van, hiszen felélénkült a belföldi turizmus.
fotó: Grépály András
Milyen a borvidék nemzetközi elismertsége?
Folyamatosan érkeznek külföldi turisták, és elég sok bort exportálunk, elsősorban a három nagy borászattól. A kisebbek is exportálnak, mi például Dániába és az Egyesült Államokba szállítunk. Idén kapjuk meg a bio certifikációt, és ezután Japán kapui is megnyílnak előttünk. Szlovákiába mi nem szállítunk, de néhány neszmélyi borászatnak van ott is érdekeltsége, de inkább felvidéki borokat hoznak ide, mint fordítva. A kilencvenes években, amikor elindult a bormarketing, borturizmus, akkor Magyarország berobbant a köztudatba, de utána visszaesett a lendület, és a felvidékiek elhúztak mellettünk natúrborban és bioborban is, az áraikat is jobban tudják érvényesíteni. Ők inkább szőlőt vesznek a Neszmélyi borvidékről, és azt feldolgozzák. Jobb árat adnak a szőlőért, mint a magyar felvásárlók, ugyanakkor olcsóbban jutnak hozzá, mintha a Felvidéken vásárolnának. Felvidéken sokan árulnak murcit, mert az ottani bortörvény ezt engedélyezi, azt nagy haszonnal el tudják adni.
Van-e kiemelt célcsoportjuk, akiknél ismertek a neszmélyi borok?
A borvidék legnagyobb borászata, a Hilltop Neszmély főleg Angliába szállít. A külföldi érdekeltség a mi családi borászatunknál is erős. Számunkra kicsiként a bio művelés jelentette a kitörési pontot, mert nyugaton erre van kereslet. Nem kis pénzbe kerül a certifikáció, évi százezer forint a költsége, de beépítjük a bor árába, nálunk kétezer forint alatt nem lehet bor kapni. Beépítettük a bio művelés költségeit a nagyker árainkba is, ezért a helyi gasztronómiában nem igazán tudunk részt venni, de nyugaton máshogy gondolkoznak a fogyasztók, és hajlandóak többet áldozni a bioborokért. Kamill fiam – annak ellenére, hogy felhívtam a figyelmét a kockázatokra – elkezdett natúrbort készíteni, amelyek közös jellemzője, hogy se ként, se fajélesztőt nem lehet használni készítésükkor. Pezsgőnk van, az is natúrpezsgő. A fejlettebb országokban meg tudják fizetni a drágább borokat is, ott az a fogyasztók elvárása az élelmiszerek felé, hogy ne legyen bennük se tartósítószer, se adalékanyag, se permetszer. A japánok is nagyon tudatosan étkeznek, az ő koncepciójukba csak a natúrborok fogyasztása fér bele. A natúrborok kevésbé harsányak, és sokkal egészségesebbek. Dél-Tirolban 80 százalékban bioborokat termelnek, Krétán meglátogattunk három-négy borászatot, a boraiknak több mint a fele biobor volt, náluk is az a kitörési pont. Sütő Zsolt fogalmazott úgy, hogy más a nyelési komfortja, azaz teljesen más komfortérzetet ad egy biobor vagy egy natúrbor elfogyasztása, mintha klasszikus bort innánk.
Hogyan alakult az értékesítésük a Covid előtt és miben változott meg azóta, mi az, amit ebből a jövőben is megtartanak?
Elkezdtük fejleszteni az online értékesítést, ami kitörési pont volt, a többi borvidéki termelő is nyitottak az online értékesítés felé, ugyanakkor most, hogy újra kinyithatjuk a teraszainkat, az az igazi kitörési pont számunkra, a helyi értékesítésnek ugyanis nincs párja.
Van lehetőségük különböző forrásokat lehívni a fejlesztésre?
A kisebb borászatok az uniós pályázaton nem vehetnek részt, csak Leader pályázaton, ahol maximum 5 millió forint támogatást lehet kapni.
A turizmus területén milyen fejlesztésében látnak fantáziát?
A kerékpárutak folyamatosan fejlődnek, keresztül-kasul szelik át a megyét, Bajon is épül egy új kerékpárút, elég fejlett a kerékpárturizmus, a horgászturizmus és a lovasturizmus is. Sok túrázó jön a Gerecsébe, és a vízi turizmust is lehetne fejleszteni.
Mennyire elterjedt a zarándokturizmus?
Most kezd éledezni, a Mária út keresztezi a Neszmélyi borvidéket, azon dolgozunk, hogy kiteljesedjen. A turistaszállásokat szeretnénk fejleszteni. A zarándokok között is különböző emberek vannak, de a lényege az lenne, hogy el tudjanak mélyülni, és olyan pontokat találjanak, ahol puritán módon ki tudnak kapcsolódni.
Milyen lehetőséget lát arra, hogy a Duna menti borvidékek együttműködjenek? ( Sopron, Pannonhalma, Neszmély, Etyek-Budai Borvidék töki régiója, Felvidék) Volt erre kísérlet?
Csak tanulni tudunk egymástól. Esztergom környékén kicsit erősebb az összetartás, az Ister Granum borlovagrend például a felvidéki és az Esztergom környéki borászokat fogja össze. Mi a Zsigmond királyi borlovagrend tagja vagyunk, és mi is az összefogást szorgalmazzuk. Meghívjuk egymást a rendezvényeinkre, ezt az együttműködést lehetne tovább erősíteni a felvidékiekkel és a Duna-menti borászokkal együtt.
(BZs)
fotó: Bozzai Attila
